
Ahogyan én felismertem…
Öt országban éltem eddig. Magyarországon, az Egyesült Arab Emirátusokban, Törökországban, Spanyolországban, egy kicsit Svájcban, és mostanában kétlaki életet élek Nagy-Britannia és Magyarország között. Egyértelmű, hogy a nyelvtudás nélkülözhetetlen egymás megértéséhez, a nyelvtudásnak hála nemcsak a kommunikáció lehetséges, de a konfliktus is kevesebb. Valódi változást – akár Magyarországon, akár a soknyelvű Európában – csak jó kommunikációval és kölcsönös megértéssel érhetünk el.
2015 januárjától a University of Liverpool-on egy kutatásalapú MBA programban vettem részt, ahol a kutatott területem egyértelműen rámutatott arra, hogy azon országok, ahol a többnyelvű emberek aránya magas, sokkal jobb gazdasági helyzetben vannak, a kulturális sokszínűséget jól kezelik, az emberek mindennapi élete kiegyensúlyozottabb, megértőbbek egymással és a világ történéseivel kapcsolatban.
A 3. diplomám után a kutatási eredményeimnek köszönhetően teljesen elköteleződtem amellett, hogy a lehető legtöbb magyar embernek lehetővé tegyem a sikeres és jóérzésű nyelvtanulás lehetőségét.
A magyar emberek pszichéiére számtalan faktor hatott, melynek következményeként a legtöbbjüknek az igazán jó, valódi nyelvtudás elsajátítása alapból sikertelenségre volt ítélve. Az egyik, hogy az egész ország utált oroszul tanulni. A másik, hogy az oroszból átképzett angol- és némettanárok közül, a legtöbben nem beszélték az új, tanítandó nyelvet, sokuk csak egy-egy leckével járt a diákjai előtt. A harmadik, hogy sok tanár valószínűleg a saját önbizalom problémájából kiindulva olyan mondatokkal, jelzőkkel illette a diákjait, mint hogy „neked nincs nyelvérzéked, te ezt úgysem fogod tudni megtanulni”. A negyedik, hogy az elmúlt évtizedekben a szülők sem tartották igazán fontosnak a nyelvtanulást. Az ötödik, hogy a második világháború után a németek felé az ellenérzés Magyarországon erős volt, ezért a némettanulás, a némettudás megszerzése a legtöbbek számára kifejezetten rossz érzéssel járt.
Az ötödik, hogy az oktatási rendszerünk az elmúlt évtizedekben teljesen elvesztette a nyelvtanulási fókuszt. A hatodik, hogy a túlzott nacionalizmus még inkább elkezdte bezárni az emberek gondolkodásmódját a különböző országok és más nyelvek, kultúrák felé.
Ahol már találkozhattunk















